----/--/-- --:--:--


A családtámogatási ellátások iránti igényt az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Meg

CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK ÖRÖKBEFOGADÓKNAK



 

Bevezető

 

A családtámogatási ellátások (családi pótlék, anyasági támogatás, GYES) iránti igényt az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatóságához kell benyújtani.

Abban az esetben, ha az igénylő munkahelyén van családtámogatási kifizetőhely, úgy az igényt a családtámogatási kifizetőhelynél kell benyújtani.

Amennyiben az igénylő vagy házastársa az Európai Gazdasági Térség valamelyik tagállamában munkavállaló, a családtámogatási ellátások iránti igényét a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságához (1134 Budapest, Lőportár u. 3/B) kell benyújtani.

A terhességi-gyermekágyi segély (tgys) és a gyermekgondozási díj iránti igényt az anyuka munkáltatójánál működő kifizetőhely, vagy ha nincs, akkor a munkáltató székhelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtani.

A támogatási formákat az igény beérkezéséhez képest visszamenőleg két hónapra lehet igényelni (kivéve a tgys és a gyed)

 

Az Államkincstárhoz beadandó nyomtatványok letölthetők a www.allamkincstar.gov.hu weboldalról, az egészségbiztosítási pénztárhoz beadandó nyomtatványok letölthetők a www.oep.hu weboldalról.

A nyomtatványokon fel vannak sorolva a kötelezően beadandó mellékletek, amelyeket eredetiben kell elküldeni (visszaküldik).

Az Államkincstárhoz beadandó igényhez csatolni kell:

  • személyes ügyintézés esetén az igénylő személyazonosító adatait igazoló okiratokat.
  • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,
  • a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezését elrendelő határozatát (hallottam olyan véleményt, hogy ezt senkinek sem adhatjuk ki adatvédelmi szempontból, de tőlem is kérték, mindenesetre vigyázni kell vele kinek, adjuk oda, hiszen tartalmazza a vérszerinti szülő adatait),
  • GYES igénylése esetén az igénylő adóazonosító jelét, ha magánnyugdijpénztári tag, akkor a tagsági okirat fénymásolatát.

Az igénybejelentésről az Államkincstár igazolást ad ki.

Az anyasági támogatás iránti igényt az Államkincstár az igény benyújtását követő 5 munkanapon belül elbírálja, a jogosultság megállapítás esetén a támogatást bankszámlára vagy kifizetési utalványok, kiutalja.

Családi pótlék és GYES iránti igény az ügyintézési időtartam 30 nap.

Az ügyintézés államigazgatási határozattal zárul, ami ellen 15 napon belül fellebbezni lehet és a pénzt, csak ezután utalják.

 

1.     Családi pótlék

 

2006. január 1-től változott a jogosultság feltételeit szabályozó, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV tv. E szerint családi pótlékra az örökbefogadni szándékozó már az eljárás alatt, a gyermek ideiglenes gyámságba helyezésétől jogosult.

A nyomtatvány kitöltésénél figyelni kell arra, hogy akinek már másik gyereke is van (és ezt feltünteti) többet fog kapni, mint két külön gyermek utáni pótlék összege.

A családi pótlékra vonatkozó igény az „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című nyomtatvány és az 1. Sz. pótlap kitöltésével történik.

 

2.     Anyasági támogatás

 

Jogosult rá az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 180 napon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték.

Az igényt, a szülést követő 180 napon belül kell benyújtani. Összege – gyermekenként – a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225 %-a, ikergyermekek esetén 300 %-a.

Az anyasági támogatásra vonatkozó igény benyújtása „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című nyomtatványon és az 5. Sz. pótlap kitöltésével történik

 

3.     Terhességi-gyermekágyi segély

 

A gyermekvállalással természetes módon együtt jár, hogy átmeneti időre az anya nem tudja a munkáját ellátni, ezért gondoskodni kell a kieső jövedelme pótlásáról.

Ennek érdekében az egészségbiztosítás a gyermek születése esetén a jogosultsági feltételekkel rendelkező anyát terhességi-gyermekágyi segélyben részesíti, amely az elnevezése ellenére biztosítási jogviszonyhoz kötött egészségbiztosítási pénzbeli ellátás. A terhességi gyermekágyi segély a 168 napos szülési szabadság időtartamára jár, mértéke az igénylő napi átlagkeresetének 70%-a.

 

3.1. Ki jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre?

Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult az a biztosított nő is, aki örökbefogadási szándékkal vette gondozásba a csecsemőt abban az esetben, ha a jogosultsági feltételekkel a gondozásba vétel napján rendelkezik. Ilyen esetben a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralévő időtartamára jár a terhességi-gyermekágyi segély, azaz max. 140 napra.

Jogosultsági feltétel: annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt.

 

3.2. Az előzetes 180 nap biztosítási idő számítása

Rendkívül fontos az a kedvező szabály, miszerint a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.

 

A jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani:

  • a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának idejét,
  • a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét.

 

3.3. A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a terhességi gyermekágyi segély,

ha nincsen jövedelem kiesés, amelyet az egészségbiztosítási ellátásnak kellene pótolni.

 

Nem jár terhességi-gyermekágyi segély:

  • a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
  • ha bármilyen jogviszonyban díjazás – kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat, – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

Annak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.

 

3.4. Választás a különböző pénzbeli egészségbiztosítási ellátások közt

Abban az esetben, ha a szülő ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre/baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre/gyedre is jogosult lenne, akkor csak az egyik – saját választása szerinti – ellátást veheti igénybe. Ha a szülő ezen ellátások folyósítása idején újabb ellátásra válik jogosulttá, vagy eredeti választásától eltérően más ellátást kíván igénybe venni, akkor az új ellátást a választás napjától, a korábbi ellátás folyósításának beszűntetésével lehet megállapítani és folyósítani. Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg mindketten jogosultak lennének az egészségbiztosítási ellátásokra, akkor is – a szülők választása szerint – csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani az ellátást. A szülők közös háztartásában élő gyermeke után, ha az egyik szülő táppénzt, baleseti táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, vagy gyermeknevelési támogatást vesz igénybe, a másik szülő gyermekápolási táppénzre kizárólag akkor szerezhet jogosultságot, ha a felsorolt ellátás(oka)t nem ugyanazon gyermek után állapították meg.

 

3.5. A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultság időtartama

 A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A szülési szabadság szabályait a Munka Törvénykönye határozza meg. Ennek megfelelően a terhes, illetve szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyet úgy kell kiadni, hogy abból 28 nap lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. Ezért az örökbefogadó nő 140 napra kaphatja meg.

  

3.6. Az igény benyújtása

Örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot és az örökbefogadási szándékról szóló igazolást kell csatolni.

 

3.7. Munkanélküli ellátásban részesülő igénylő esetén

Aki munkanélküli járadékban részesülő, annak csatolnia kell a munkanélküli járadék szüneteltetéséről, megállapításáról szóló határozatot is.

 

3.8. Több foglalkoztatónál is munkaviszonyban álltak esetében

Ha az igénylő a szülést megelőző 2 éven belül más foglalkoztatónál is biztosítási jogviszonyban állt, a biztosítási időt az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” (magyarul TB kiskönyv), az ellátás alapját képező jövedelmet a „Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatványokkal kell igazolni.

 

3.9. Visszamenőleges igény

Terhességi-gyermekágyi segélyt visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni

 

 

4.     Gyermekgondozási díj

 

4.1. Ki jogosult a gyed-re?

 

Gyermekgondozási díjra jogosult:

  • a biztosított, gyermeket szülő anya, ha a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
  • a biztosított szülő ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
  • a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállta alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,

 

azzal, hogy valamennyi esetben további feltétel, hogy a gyermekgondozási díjat igénylő személy a gyermeket saját háztartásában nevelje.

 

Aki munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban áll, annak a gyermekgondozási díj időtartamára a munkáltatójától fizetés nélküli szabadságot kell kérni.

 

4.2. A jogosultság fennállása vizsgálatánál szülőnek kell tekinteni:

  • a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, továbbá a szülővel együtt élő házastársat,
  • azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban,
  • a gyámot.

 

4.3. A jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási idő számítása

Rendkívül fontos az a kedvező szabály, miszerint a gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.
A jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani:

  • a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély folyósításának idejét,
  • a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejét.

 

4.4. A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a szülőnek a gyermekgondozási díj,

  • ha bármilyen jogviszonyban díjazás – kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja, vagy
  • ha munkavégzés nélkül is megkapja teljes keresetét, vagy
  • ha egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (rendszeres pénzellátás: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, nyugdíjszerű ellátás, baleseti táppénz, hadi-és nemzeti gondozottak pénzellátása, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, időskorúak járadéka, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, rendszeres szociális segély, ápolási díj, stb.)
  • ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyeletbe) helyezték el, kivéve a rehabilitációs, foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést,
  • ha a gyermeket ideiglenes hatállyal a jogosult háztartásából elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el,
  • ha a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

 

Aki a gyermek gondozása ellenére a keresetét részben megkapja, annak csak az elmaradt keresete után jár a gyed.

 

A gyed-re jogosult szülő körülményekben bekövetkezett olyan változásokat, amelyek következtében e felsorolás szerint már nem lenne jogosult az ellátásra, a változást követő 5 napon belül a gyermekgondozási díjban részesülő személynek be kell jelenteni a folyósító szervhez.

 

4.5. Választás a különböző pénzbeli egészségbiztosítási ellátások közt

Abban az esetben, ha a szülő ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre/baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre/gyedre is jogosult lenne, akkor csak az egyik – saját választása szerinti – ellátást veheti igénybe. Ha a szülő ezen ellátások folyósítása idején újabb ellátásra válik jogosulttá, vagy eredeti választásától eltérően más ellátást kíván igénybe venni, akkor az új ellátást a választás napjától, a korábbi ellátás folyósításának beszűntetésével lehet megállapítani és folyósítani.

 

Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg mindketten jogosultak lennének az egészségbiztosítási ellátásokra, akkor is – a szülők választása szerint – csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani az ellátást.

 

4.6. A szülőnek van 180 napi jövedelme

Ha a jogosult szülő a gyermekgondozási díj kezdő napját megelőző naptári évben, vagy a kezdőnapot közvetlenül megelőzően visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyed alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani.

 

4.7. A szülőnek nincs 180 napi jövedelme

Ha nem lehet a táppénzszabályok alkalmazásával megállapítani a gyermekgondozási díj összegét, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része figyelembevételével kell azt megállapítani.

 

Ha azonban a jogosult egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, illetve a munkanélküli ellátás alapját képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét (2006-ban ez 125.000 Ft.) a gyermekgondozási díj alapjaként a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Amennyiben nincs tényleges jövedelem, akkor a szerződés szerinti jövedelem harmincad részét kell figyelembe venni

 

A gyermekgondozási díj összegének megállapításánál csak azokat a jövedelmeket lehet figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak (a 4 %-os mértékű) egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.

 

4.8. Munkahely változtatás hatása a gyed összegére

A gyermekgondozási díj összege akkor sem változik, ha az igénylő munkahelyet változtat és az új munkáltatójánál ugyanazon gyermek után ismételten gyermekgondozási díjat igényel.

 

4.9. A gyermekgondozási díj mértéke

A gyermekgondozási díj a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 %-a, azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható bruttó összege igazodik a mindenkori minimálbérhez, a gyed legfeljbb havonja a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a lehet. Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2006. évi felső határa havi 87.500 Ft lehet.

 

A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díjak összegét minden évben január 15-éig az azt folyósító szerv – külön kérelem nélkül – felülvizsgálja, és a január l-jei időponttól a tárgyévre érvényes felső határ figyelembevételével a módosított összeget folyósítja.

 

Gyed ugyanazon gyermek után, ugyanazon személy részére

Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy részére ismételten meg kell állapítani, a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított díj összegével, azzal, hogy ha a gyermekgondozási díj összege eredetileg a felső határral megegyező összeg volt, akkor értelemszerűen a tárgyévre érvényes összeghatár szerint módosul.

 

4.10. A gyed igény benyújtása

A gyed iránti igényt írásban „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon 2 példányban a foglalkoztatónál kell bejelenteni. Az igénybejelentést abban az esetben is a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, ha az anya a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat.

 

Egyéni vállalkozó a telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál nyújthatja be igényét, szintén az „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon

A megállapodás alapján egészségbiztosítási pénzellátásra jogosult személy pedig annál az egészségbiztosítási pénztárnál nyújthatja be igényét, amelyik a megállapodás szerinti járulékfizetését nyilvántartja.

 

A gyermekgondozási díj iránti igény benyújtásakor az „Igénybejelentés gyermekgondozási díjhoz” elnevezésű nyomtatvánnyal együtt a következő igazolásokat is be kell nyújtani, vagy be kell mutatni:

gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, amely hátoldalára a MEP feljegyzi, hogy „gyed-et igényelt” és a feljegyzést dátummal aláírással és bélyegző lenyomattal látja el, ezt követően visszaadja, vagy ajánlott, tértivevényes levélben visszajuttatja a biztosítottnak.

örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermeket örökbe fogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbe fogadási eljárás megindításáról szóló igazolást,

gyám esetén gyámkirendelésről szóló határozat,

magánnyugdíjpénztár tag esetén a záradékkal ellátott magánnyugdíjpénztári belépési nyilatkozatot,

a közép-, vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok idejét az oktatási intézmény igazolásával kell bizonyítani (az oktatási intézmény által kiállított igazolás, vagy leckekönyv).

 

A Munka Törvénykönye szerint a munkavállalót – a gyermek 3. életévének betöltéséig a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadság illeti meg, amely engedélyezését a munkáltató a „foglalkoztatói igazoláson” igazolja.

 

4.11. Visszamenőleg 

A gyermekgondozási díjat visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

 

A gyermekgondozási díjat havonta utólag kell folyósítani, kifizetőhely esetén a bérfizetési napon, az egészségbiztosítási pénztárak pedig a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig teljesítik azt, az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára átutalással.

 

4.12. Méltányosság

Abban az esetben, ha a szülő nem rendelkezik a gyed folyósításához szükséges biztosítási idővel, a társadalmi szolidaritás elve alapján az OEP-nak lehetősége van arra, hogy meghatározott keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően megállapítsa a gyed-re való jogosultságot annak is, aki arra nem lenne jogosult. Az OEP jogköre arra az esetre vonatkozik, ha a szülő gyed ellátásra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

 

A pénzbeli ellátás méltányosságon alapuló engedélyezése során figyelembe kell venni a kérelmező egyéb körülményeit is, pl. azt, hogy az anyagi, jövedelmi viszonyai indokolttá teszik-e az általános szabályoktól eltérő méltányosság gyakorlását.

 

A méltányossági kérelem

 

A pénzbeli ellátások méltányosságon alapuló engedélyezése iránti kérelmet a szülő foglalkoztatója szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtani.

 

A kérelemnek tartalmaznia kell:

·        a közös háztartásban lakók számát,

·        nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről.

 

A méltányosságból engedélyezett pénzellátás összegéről és folyósításáról a megyei egészségbiztosítási pénztár értesíti a kérelmezőt. A méltányossági ellátást kizárólag a megyei egészségbiztosítási pénztár folyósíthatja, még akkor is, ha az igénylő munkahelye kifizetőhely.

A méltányosságból megállapított ellátás újabb jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet, ezért ha pl. a biztosított részére a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását engedélyezték, ez nem jelenti azt, hogy a kérelmező a gyermekgondozási díjat is kap.

 

 

 

 

5. Gyermekgondozási segély

 

Erre jogosult az örökbefogadó szülő:

  • a gyermek első életévének betöltésétől 3 éves koráig,
  • ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,
  • tartósan beteg ill. súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

Nagyszülő is kérheti, ha a gyermek gondozása a szülő háztartásában történik, valamint szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek a nagyszülő részéről történő igénylésével.

A segély igénybevételének időtartama alatt a gyermek egyéves koráig az igénybevevő keresőtevékenységet nem folytathat, utána viszont időkorlátozás nélkül.

Ezt lehet igényelni a szülési szabadság időtartamára, ha az anya nem veszi igénybe a terhességi-gyermekágyi segélyt (kezdettől az apuka marad otthon).

 

A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igény benyújtása az „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című nyomtatvány és a 2. Sz. pótlap kitöltésével történik.

 


Levél a webmesternek