Rólunk - Rólunk szól

Egy örökbefogadott fiú üzenete szülõanyjának.

Nehéz elolvasni könnyek nélkül.
"Sziasztok, Ryan vagyok.

Soha sem találkoztam a biológiai anyámmal, örökbe fogadtak.

A szülõanyámat Julie-nak hívják. Hagyott nekem egy levelet. Ebbõl annyi derült ki, hogy amikor váratlanul teherbe esett, úgy érezte, nem elég érett ahhoz, hogy jó édesanya váljon belõle, nem tudna nekem mindent megadni. Valószínûleg nem a legjobb körülmények közt nevelkedett, és szerette volna, az õ gyermeke mindent megkaphatna, ami neki nem adatott meg. A legjobbnak azt látta, ha örökbe ad.

Most 2017-et írunk. Majdnem 30 éves vagyok, és boldog vagyok, hogy itt vagyok. Azt gondolom, hogy ha egy nõ teherbe esik, de nem akar kisbabát, nem kell abortuszra mennie, és elvetetnie a babát. Boldog vagyok, hogy itt lehetek. A szüleimnek, akiket most Anyunak és Apunak hívok, nem lehetett gyermekük, de most szülõk lehetnek, és ezért õk is nagyon boldogok.

Sokszor hallom, hogy azok a nõk, akik örökbe adták a kisbabájukat, bûnösnek érzik magukat. Azt gondolják, ez egy gyáva cselekedet, mert a filmekben azt látni, hogy amikor rájön a gyerek, hogy örökbefogadták, az mindig felzaklatja. Én, mint örökbefogadott, teljesen másképp gondolom. Az élet ajándékát adtad valakinek. Feláldoztad a testedet, az életedet valakiért, akit soha nem fogsz ismerni.

Szeretnék egyszer a szülõanyám szemébe nézni, hogy elmodhassam neki, mennyire hálás vagyok neki mindenért. Egy dolog tart csak vissza, mégpedig az, hogy lehet, hogy olyasvalakivel szeretnék találkozni, aki valójában nem is szeretné, ha megtalálnám. Lehet, hogy amikor megszülettem, még nem akart édesanya lenni, de remélem, azóta felnõtt, találkozott valakivel, férjhez ment, és most saját családja van. Lehet, hogy a férje nem is tud rólam, és a gyerekei - a féltestvéreim - sem tudják, hogy létezem.


Nem szeretném, ha én lennék a csontváz a szekrényben. Nem szeretném, ha miattam kínos beszélgetésekre kerülne sor. Õ életet adott nekem, és úgy érzem, a legkevesebb, amit tehetek, hogy hagyom, hadd élje õ is az õ életét.

Ha ezt a videót elég sokan megosztják, és a szülõanyám megnézi, szeretném, ha tudná: semmit sem várok Tõled. Nem kérem, hogy bármit csinálj, vagy hogy lépj velem kapcsolatba. Csak szerettem volna megköszönni mindent, és boldog anyák napját kívánok Neked!"

A Gólyahír Egyesület segítségével az örökbe adott gyerekeknek nincsenek kérdõjeleik. Ha szeretnék, megtudhatják, kik a biológiai szüleik.

Kapcsolódó linkek:
Blikk.hu

Vissza a cikkekhez

Támogatás

Mint kiemelten közhasznú szervezet, a jogszabályok szerint 2002-től jogosultak vagyunk gyűjteni az adók felajánlott 1%-át.
Kérjük, hogy támogassa Egyesületünket és ajánlja fel adójának egy százalékát, amivel segít kitűzött céljaink elérésében!

Tovább »

Elérhetőségek

INGYEN HÍVHATÓ KRÍZISVONAL
06-22 óráig

06-80-203-923